• 1116 017-3 kicsi good
  • DSCN8394 kicsi good
  •  MG 3153 kicsi

Erősödő brüsszeli vasútpolitika

.

Az egyre nagyobb szerepkörrel bíró Európai Parlament egyre gyakrabban sürgeti az Európai Tanácsot és a Bizottságot, hogy tegyen még többet a vasúti alágazat piaci részarányának növelése érdekében, nemcsak a támogatások, hanem a szabályozások kidolgozásával is. Most épp az Első Vasúti Csomag felülvizsgálata miatt emeltek szót.

Az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsága 16 ponton javasolt, kifogásolt, kért, követelt az Európai Unió végreható és jogalkotó szervezeteitől annak érdekében, hogy felgyorsítsa a vasúti liberalizációt az európai vasúthálózaton. Az állásfoglalás előzménye, hogy az Európai Bizottság egy elemzésében megállapította, hogy a tagállamok gyakorlatilag mindegyike elmulasztotta, elszabotálta a 2001-ben kihirdetett úgynevezett első vasúti csomag irányelveinek átültetését a nemzeti joganyagba, vagyis többé-kevésbé akadályozza a versenyt a vasúthálózaton. A Parlament követeli, hogy a Bizottság tegye közzé, hogy az egyes tagállamok az irányelv mely pontjainak végrehajtásával adósak, nevesítve a pályahálózat-működtető függetlensége, a független szabályozószerv felállításának hiányosságai és a pályahasználati díj kivetésére vonatkozó rendelkezések végrehajtásának elmaradását, mint súlyponti kérdéseket. A Parlament szerint a Bizottság öt évet elvesztegetett azzal, hogy csak 2008 júniusában küldött hivatalos felszólítást, és 2009 októberére készült el az indoklással ellátott vélemény. Most mindenesetre nagyobb sebességre kapcsolhat az EU, és bíróság elé citálhatja a mulasztók mindegyikét, valamint a második és harmadik vasúti csomag végrehajtását soron kívül vizsgálhatják,

hogy egy-két éven belül megtehessék az esetleg szükséges kiigazításokat - vagy éppen eljárás alá vonják a a mulasztókat. A brüsszeli csalódottság érthető, hiszen az európai vasúthálózat messze van attól, amiről a 2001-ben lefektetett irányelv szólt - az integrált európai vasúti térség létrehozásától -, ráadásul a liberalizáció hatására a vasút nem nyert az elmúlt tíz évben nagyobb teret a többi alágazattal szemben, épp csak stabilizálni tudta részarányát, az amúgy igen alacsony 10%-os szinten a teherszállításban és 7%-os szinten a személyszállításban.

A szokatlanul éles határozatban a Parlament sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a pályahasználati díjak nincsenek közvetlen kapcsolatban a vasúti költségekkel, és hogy a piac nem lesz képes elviselni ezeket a magas árakat. Rámutat arra, hogy a magas pályahasználati díjak hátráltathatják az új szereplők belépését a piacra. Aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a szabályzószerveknek nincs elegendő hatásköre és forrása, és hogy ez a nemzeti piacokon a versennyel kapcsolatos problémák ellenőrizhetetlenségéhez vezet. A Parlament tudomásul vette a Bizottság azon szándékát, hogy az 2010 folyamán javaslatot nyújt be az első vasúti csomag felülvizsgálatáról, egyúttal kéri a Bizottságot, hogy a felülvizsgálat során kezelje kiemelt helyen a pályahálózat-működtetők függetlenségének, a szabályzószervek forrás- és hatáskörhiányának, valamint a pályahasználati díjak megállapításának kérdését.

(forrás: Navigátor)