• 1116 017-3 kicsi good
  • DSCN8394 kicsi good
  •  MG 3153 kicsi

II. Gabonalogisztikai konferencia Baján

.

A vizek városában, a dunai árvíz árnyékában gyűltek össze Baja legendásan szép főterén a gabonaágazatban, szállítmányozásban érdekelt szakemberek. Aratás előtti lehetőségek, gondok és üzleti kapcsolatok kerültek terítékre a híres bajai halászlé előtt.

Második alkalommal rendezte meg a nemzetközi gabonakonferenciát a Magyar Közlekedési Kiadó közreműködésével a Bajai Országos Közforgalmú Kikötőműködtető Kft. Ám ezúttal nem dr. Révfy Zoltán polgármester köszöntötte a városháza dísztermében összegyűlteket, ugyanis neki, mint a helyi védelmi bizottság elnökének, a gátakon volt a helye június 9-én. Kilenc métert meghaladó vízállást mutatott a mérce aznap, ilyenkor sokasodik a város vezetőjének dolga. Ugyanakkor írásban köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, a BOKK Kft. ügyvezetője, Nagy László olvasta fel a polgármester levelét. A levélben arra is felhívta a figyelmet, hogy Baja aranykora addig tartott, amíg a kereskedelem zömmel a vízen zajlott, hiszen mintegy száz tölgyfahajó állt menetre készen, hogy megrakva útra keljen a Dunán, vagy éppen terhes rakományától megszabaduljon a város piacán. A fontosabb vasútvonalak azonban elkerülték Baját, így amint a vasút vette át a főszerepet a teherfuvarozásban, csökkent az addig virágzó város gazdasági szerepe, és vele az ereje is. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta a polgármester, hogy a bajai kikötő a mai napig meghatározó jelentőséggel bír, hiszen a legnagyobb gabonaforgalmat bonyolítja le Magyarországon. „Az első konferencia is sikeres volt, és most, az aratás előtt ismét vannak aktuális kérdések, amelyeket érdemes megvitatni az ágazat szereplőinek" - állt a polgármester köszöntőjében. Nagy László igazgató a levél felolvasását követően két fontos bejelentést tett. Egyrészt a dunai árvíz miatt elmaradt a kikötőlátogatás, hiszen az objektum részben víz alá került. Továbbá felhívta az előadók figyelmét az időtartamok betartására, mert mint mondta: „A halászlé nem tűr halasztást!" Kovács György a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviseletében hangsúlyozta: a mezőgazdaságnak szüksége van az olcsó, környezetbarát vízi szállításra. Megjelentek már az uniós források is a vízi közlekedés fejlesztése érdekében. Hazánkban fontos cél a vízi út, a hajópark, a közút, a vasút, a szolgáltatások, valamint a folyami információs rendszer fejlesztése. Szalma Botond, a Magyar Hajózási Országos Szövetség elnöke kissé szkeptikusan szólt a Dunáról, illetve az ahhoz kötődő szállítmányozási lehetőségekről. Véleménye szerint ugyanis először illene rendbe tenni a folyamot annak érdekében, hogy valódi hajóúttá váljon. Úgy véli, az elfogult, a szakmához mit sem konyító zöldek annak ellenére gátat szabnak a Duna szabályozásának, és ezzel az egyébként környezetbarát vízi szállítás szerepének növelésének, hogy valós érvekkel tudnák alátámasztani tiltakozásukat. Amíg nem sikerül eredményt elérni ezen a téren, addig majdhogynem felesleges a hajózásról, a vízi szállítmányozásról és a logisztikai szolgáltatások minőségéről beszélni. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kereskedelemben érdemes lenne egymást segíteni a honi szereplőknek. A termelők, kereskedők, raktározók és fuvarozók egyaránt arra törekednek, hogy megfelelő minőségű árut állítsanak elő, illetve minőségi szolgáltatást biztosítsanak. Ezt illő lenne akkor is figyelembe venni, amikor az árakról egyeztetnek az érdekelt felek. Hasonlóan nyilatkozott Vancsura Kornél a Bácska és Duna-melléki Mezőgazdasági Szövetség részéről. Amint mondta: nem terményt, hanem profitot szeretnének termelni. Az együttműködés fontosságát hangsúlyozták a bajai kikötőben egymás mellett működő, hasonló

profilú, elsősorban a gabonakereskedelemben érdekelt cégek (ÁTI Depó Zrt., Agro-Handel Hungária Kft., Agrosziget Kft.) vezetői is. A tanácskozás zárásaként Nagy László mutatta be az éppen részben víz borította bajai országos közforgalmú kikötőt, ahol számos jelentős cég kapott területet, a felsoroltak mellett kikötője van például a Gemenc Zrt.-nek is, nem beszélve a Ro-Ro-terminálról. A fejlesztések kapcsán szó esett a veszélyes hulladékok leadására is szolgáló zöld terminál kiépítéséről, utak és parkolók építéséről, amelyekre már beadták pályázatukat, valamint a tervezett logisztikai központról is. A nemzetköziség jegyében bemutatták a konferencián Constanta kikötőjét is, amely a legjobb paraméterekkel rendelkezik a térségben. A 120 millió tonnás kapacitással rendelkező létesítmény összeköti az európai és az ázsiai térséget, továbbá a legközelebbi feketetengeri kikötő, amely helyet kapott a TOP 20-ban. Ugyancsak üzleti megfontolásból jelent meg a szerb Agenta Plus. A belgrádi székhelyű cég szállítmányozással, raktározással, fuvarbiztosítással és kereskedelemmel foglalkozik. A víz mellett a sínek is szerepet kaptak a bajai gabona konferencián. A Rail Cargo Hungaria kereskedelmi igazgatója, Vernes András hívta fel a figyelmet a vasúti teherforgalom kulcsszerepére.

 

(forrás: Navigátor)